Most sem jó a mentelmi jogról szóló törvény

Az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette szerdán a parlamenti képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt.

Korábban Traian Basescu államfő is visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a törvényhozók mentelmi jogáról is rendelkező jogszabályt, amelyet a román sajtó a képviselők és szenátorok kiváltságainak erősítéseként értelmezett és a "szuperimmunitás" törvényeként emlegetett. Az államfő korábbi levelében rámutatott, az Európai Bizottság január végi jelentése is figyelmeztette Romániát: növelné a parlament hitelét, ha világosabb szabályokat fogadnának el a korrupcióval gyanúsított törvényhozók ügyében.

A taláros testület alkotmányellenesnek találta azt a cikkelyt, amely 45 napos fellebbezési határidőt biztosít a hivatali összeférhetetlenséggel megvádolt törvényhozók számára, miközben a közhivatalnokoknak csak 15 nap áll rendelkezésükre, hogy az összeférhetetlenségi határozat ellen fellebbezzenek a bíróságon.

Az alkotmánybíróság azt a rendelkezést is alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította, amely szerint a képviselőház vagy a szenátus - legfeljebb hat hónapra - tisztségéből való felfüggesztéssel büntetné azt a törvényhozót, akiről bebizonyosodott, hogy úgymond érdekösszefonódási helyzetben van. A hírtelevíziók értesülése szerint ez a cikkely azért bukott meg a normakontrollon, mert a felfüggesztés idejére képviselet nélkül hagyná egy adott választókerület állampolgárait.
A normakontrollt a Basescut támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt kezdeményezte.

Crin Antonescu, a szenátus elnöke közölte, hogy a parlament tudomásul veszi az alkotmánybíróság döntését, és annak tiszteletben tartásával módosítja a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt.